Mi hiányzik legjobban magányosan töltött karanténomban? Az érintés, az ölelés. Mit szeretnék először, ha vége lesz ennek a borzadálynak? Ölelést. Mindez egyébként azért furcsa, mert eléggé távolságtartó vagyok, nem szeretem, ha hozzám érnek, megölelnek. Nálam nem divat találkozáskor a puszi sem.…

Ma reggel úgy ébredtem, „mintha” kicsit fájna a torkom, és „mintha” nem érezném jól magam. Rettenetesen hipochonder vagyok, ehhez társul némi szorongás is. Azért került idézőjelben a mintha szó, mert nálam ezt nem lehet biztosan tudni. Ha valamitől félek, megjelennek a tünetek, amik nem feltétlenül…

- Szia, nagyapa! Hogy vagytok? - Mi jól! És te Viktória? Megszoktad már az új iskolát? - Hát.. nem igazán! Nincs még egy barátom sem – szomorodott el a kislány, majd felcsillant a szeme, és vidámabban folytatta: - Képzeld, szombaton farsang! Cowboy leszek!

Elfáradtam. Ez a hét úgy tört be az életembe, mint a forgószél. A terveimet össze-vissza kuszálta, néhányat szögre akasztott, párat füstbe menesztett, és volt, amit átírt. Régebben ezért nem szerettem a terveket. Tartottam attól, hogy jön az élet, a sors, és rossz irányba módosítja őket. Mostanában…

A sógornőm lett a legjobb barátnőm. Hosszú út vezetett idáig.

- Danikám, gyere, indulunk az óvodába! - Képzeld, anya, sokféle különböző étel van az oviban! Szinte mindenki mást eszik. Például a nyuszika répát, a rókafiú répát nem. Nem hajlandó. - Ő mit eszik?

Dani, a kis sündisznó, az odú előtt üldögélt. - Anya! Unatkozom! Mit csináljak? - De Danikám! Hogy lehet itt, az erdőben unatkozni! - Unatkozoomm! Nincs kivel játszanom. - Írassalak be az erdei óvodába? Ott van sok kis állat. Biztos nem fogsz unatkozni. - Nem is tudom. Nem ismerem őket. -…