Már rengeteget hallottam, ahogy mások is, az „énidő”-ről.
Olvasok, vagy felrakok egy arcmaszkot, esetleg sétálok, az énidő. Amit egyedül töltök, és azt csinálok közben, amihez kedvem van, nem azt, amit muszáj.
Az esti mosogatás, az nem kimondottan énidő, főleg akkor, ha minden nap az én…
„Egy kicsi mozgás mindenkinek kell…” dalolta réges-régen a tv-torna szignálja, középkorúak még biztos emlékeznek rá.
Gimnazista voltam, nyilván kipróbáltam. A tornatanárnő azonban azt mondta, többet árt, mint használ. Indokra nem emlékszem, de hallgattam szavára, és a továbbiakban csak néztem,…
Egyik kedvenc krimisorozatom „A mentalista”, ebben hangzott el az egyik rész végén az alábbi versrészlet:
„Tigris, tigris, csóvafény éjszakáknak erdején, mily kéz adta teneked szörnyű és szép termeted?”
Bár a filmnézés közben épp a „körmöm rágtam” izgalmamban, mégis felfigyeltem az ismeretlen,…
Nem szeretem a „Bakancslista” kifejezést. Láttam párszor a filmet, jó film, de nagyon szomorú. Most nézem, a Wikipedia azt írja, hogy vígjáték. Hát, nem tudom, számomra olyan „sírva-nevetős”, nem nevezném vígjátéknak.
Dolgok, amiket meg akarsz csinálni, mielőtt feldobod a bakancsod…
Nyilván, nem…
Hol volt, hol nem volt, … (talán igaz sem volt,) egyszer régen, „bloggerkedésem” kezdetén, rátaláltam egy csoportra, a neve: BloggerKépző. Itt a helyem, gondoltam, és azon nyomban beléptem. Így legalább magát „bloggernek képzelő” laikus írogatóból igazi blogger leszek! Ja, nem is, inkább…
De lökött vagyok! Persze kezembe kellett venni azt a nyomorult újságot. Egy NŐI magazint! Pedig tudhatnám, ilyesmi FÉRFI kezébe nem való!
A meccs kezdetét vártam, volt még néhány perc, benyúltam a polcra, és oda se nézve, kikaptam ami a kezembe akadt. Pont egy NŐI magazint!
Kinyitottam középen, és…
A kora? A megjelenése? A viselkedése? … Vagy az, hogy nyugdíjas?
Isten tudja milyen okból kifolyólag úgy érezte, az utóbbi. 50 éves korától rettegve gondolt a nyugdíjazásra, pedig ekkor még messze volt tőle.
A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság kimutatását azért lelkiismeretesen átnézte, nem…
- Otthon vagy? - kérdezte december 24-én az unokahúgom.
- Nem!
- Ezek szerint hazautaztál?
- Nem, itt vagyok Pesten! – hangzott a válasz.
A beszélgetés után elgondolkodtam. Nekem szülővárosom, Nyíregyháza az otthon, a pesti lakásom pedig az itthon.
Érdekes, a saját lakásom, ahol otthon érzem…
Vannak versek, amik rögtön megszólítanak, szinte úgy érzem, nekem írták őket.
Az alábbi költemény is ilyen:
Túrmezei Erzsébet: Fületlen bögre
Ma este elmosogattam éppen nyolcra. Rakosgattam a bögréket fel a polcra. Kettő van fületlen, de elölről szépek, Egészen olyanok, mint a többi épek.
Csak a…
Az új év beköszöntével nekem, és gondolom rajtam kívül sokaknak, eszembe jutnak az újévi fogadalmak. Tudom, ilyenkor megy a dilemma, ja, ez az, amit aztán senki nem tart be! Legfeljebb 1-2 napig, aztán a feledésbe merül. Utólag igyekszünk rá sem gondolni, mert nincs szükségünk a lelkiismeret…