Megtervezem a februárt! – gondoltam egy hónappal ezelőtt. Milyen legyen? Nyilván klassz! „Képzeld úgy, mintha már meglenne, hisz a gondolatnak teremtő ereje van!"
Ritkán tervezek. Minek? Jellemzően sose lesz belőle semmi. „Ember tervez, Isten végez!” – a közmondás általában győzedelmeskedik felettem. De most … hátha tetszik neki is az ötletem!
Februárban két születés és egy névnap van a családban, és a sokak által kedvelt Valentin-napról se feledkezzünk meg!
Már láttam is lelki szemeim előtt a szülinapi tortákat, a szív alakú csokoládékat, bonbonokat. Sok-sok édesség! Legyen az idei az „édes” február!
Nem vagyok egy cukrász, ritkán szoktam sütni. Milyen süteményt készítsek? Habos tortát nyilván nem. És ekkor bevillant, gondolom a januári krimi olvasás hatására, Joanne Fluke: Áfonyás muffin és gyilkosság című könyve. Muffint fogok sütni! Minden hétvégén egy tepsivel! Legyen első az áfonyás.
Elkezdtem a hozzávalók beszerzését.
Milyen érdekes, másnap a boltban felfedeztem, hogy árulnak muffinsütőt. Eddig sose tűnt fel. Sütőpapírt a sokadik üzletben találtam, de lényeg, hogy lett. Csokoládét, apró cukrokat, tortadíszeket is vettem. Legyen szép az eredmény.
Következett a recept kiválasztása. A sütis krimik receptjeitől kicsit tartok, hiszen ez nem szakácskönyv. Interneten megnézegettem több receptet, összevetettem a regénybelivel, és átlagszámítással eldöntöttem a hozzávalók mennyiségét.
A tervnek megfelelően áfonyás muffin lett. Csokoládé öntetett kapott, és apró, tarka tortadíszeket.
Kicsit édes lett, de azért finom.
Egyszer nyaraltunk egy panzióban, ahol a reggelihez a svédasztalról muffint is lehetett választani. Ezt minden nap megtettem! Annyira ízlett, hogy elhatároztam, ezentúl rendszeresen sütök, elrakom egy részét a mélyhűtőbe, és reggelente desszert gyanánt megeszem. Gondolom, a kérdésre, hogy hányszor sütöttem, mindenki kitalálná a választ. Egyszer sem!
De most változott a helyzet! Pár napig ismét a panzióban érezhettem magam.
Kis keserűség is került az édes februárba. Valentin napon a belvárosban sétáltunk, és eszembe jutott a kedves cukrászdám, ahol régen mindig narancsos csokoládétortát ettem. Évek óta nem jártam ott, most itt a remek alkalom! Sajnos hiába kerestem a sütemények között a kedvencemet. Mikor az eladót megkérdeztem, rámutatott az egyik tortára, íme, itt van! Csodálkozva láttam, az eddig barna, csokoládé színű sütemény narancssárgára változott. Hát, ezt inkább kihagyom, döntöttem szomorúan.
A februári tervezés nem volt tökéletes, több muffin nem készült. Persze nem kell sajnálkozni, volt rengeteg édesség, ajándék palacsinta, cukrászdai torta, a születésnapom reggelén pedig mazsolás kalács.
Meg is látszik az eredmény, a márciust vagy a fogyókúra, vagy a több mozgás jegyében kell megterveznem!
Minden kedves olvasónak napsütéses márciust kívánok!
PJudit
Fotó: Pixabay, saját
