Közölte velem köszönés helyett egy volt kolléganőm a telefonba. Meghökkentem, mostanában olyan ritkán hallom valakitől, hogy jól érzi magát.

- Mesélj, hátha tanulok tőled! – jutott eszemben a saját depresszióm.

- Három hete történt a „nagy” esemény! Azóta tovább alszom, nyugodtan készülődöm reggel, nincs kapkodás, nincs munkahelyi idegeskedés. Kétnaponta főzök magamnak ebédre valami finomat, lehet babrásabb is, van rá időm.

Ha süt a nap, elszöszmötölök a kertben, leszedegetem a termést, és elrakom télire. Tudod milyen jó, hogy nem kell a boltba megvennem? Az árak az égig érnek.

Van időm egy könyvvel leülni, és zenehallgatás közben nyugodtan olvasgatni. Ilyen előtte nem volt. Egy kis munkát rendszerint hazavittem, és az otthoni teendők is estére maradtak.

- Nem unatkozol?

- Nem én! Hetente kétszer elmegyek úszni, kicsit beülök a gyógymedencébe, meg a szaunába is. Olyan jólesik a meleg vízben a semmittevés! Amikor ott vagyok, rendszerint alig van vendég. Tegnap is hárman voltunk az úszómedencében. A szaunában pedig már mindenki ismerős. Jól elbeszélgetünk, sokat nevetünk. Ha valaki idegennel pár szót váltok, legközelebb  régi barátként néz rám. Megvan a társasági élet.

Képzeld, már a karácsonyi ajándékokat is beszereztem! Nyugodtan, nem az utolsó pillanatra hagyva, kapkodva.

- Karácsony? – döbbentem meg. Egész elfeledkeztem róla. Idén is lesz? Biztos? Magányosan, a vírustól való félelmem miatt? – Én ebben az évben sajnos leszoktam az ajándékozásról. Elmaradtak az együtt töltött születésnapok, névnapok. Remélem legalább közös karácsony lesz!

- Időnként a barátnőmmel is összefutunk egy kis beszélgetésre. Most már ráérek napközben is, jól esik meginni egy kávét, süteménnyel.

Hétvégén pedig jönnek az unokák! Ez mindig öröm.

Végezetül, de nem utolsó sorban, kiderült, hogy a házban, egy emelettel feljebb lakik egy régi ismerős. Férfi. Néhanap megiszunk vele egy kis sört a közeli sörözőben.

- Tudom, egy kis sör mindig belefér az életünkbe! Mesélj a szomszédról!

- Nincs mit mondanom, kizárólag barátság. Örülök, hogy élvezhetem a szabadságot!

Elgondolkodtam, mit tudnék felhasználni a hallottakból, hogy kicsit jobban érezzem magam? Főzni muszájból szoktam. Olvasni nincs energiám. Kertem sincs, ott kapirgálni nem tudok. Fürdőbe járás idő hiányában nem megy, még dolgozom. Megvan! A szomszédban lakik egy magányos férfi. Hátha szereti a sört…

PJudit

Képek forrása: Pixabay