Kolléganőm reggel kérdezte, miért nem ülsz ki az erkélyre? Milyen igaza van. Ez az ötlet eddig eszembe sem jutott. Itt a szép erkély, délelőttől késő délutánig napsütéssel melegítve. Kicipeltem egyik kényelmetlen székemet, (nem is értem, miért nincs kényelmes?) kibéleltem párnával, pléddel, és kiültem. Ha már kiültem, írogatni kezdtem.

Ma kilencedik napja vagyok önkéntes „karanténban”. Megfogadtam a „maradjotthon” ajánlást. Nehéz betartani!

Napirendet kialakítani nem sikerült. Megterveztem, a betartása nem jött össze.

Itthonról kellene dolgoznom… hát, hogy őszinte legyek, sok időt nem töltöttem eddig munkavégzéssel. Az idő kiválóan eltelik anélkül is. Főzök valami egyszerűt, ha már nagyon éhes vagyok. A facebookon nyomon követem az eseményeket, szinte egész nap.

Egyébként itthonról dolgozni kicsit nehézkes, így, hogy az anyagok a munkahelyemen vannak. Mindig az kellene, ami nincs.

Könyvelőként dolgozom, ma volt az Áfa bevallás határideje. Egyik ügyfél, szintén nem akart kimozdulni otthonról, összekészítette a számlákat, berakta egy óriás borítékba, és megkérte a lányát, adja fel a postán részemre. Természetesen kenyérért mentem, mikor megérkezett a postás. Mit tehetett, bedobta a cédulát, a küldeményt átvehetem a Teréz körúti postahivatalban. Nem tudtam, mit tegyek. Metróra ugyan fel nem szállok.  Gyalogoljak el? Várakozzak a postán több ember társaságában? Ki tudja mekkora a tömeg? Gondolom más is járt így, hogy a küldeményét, ott kell átvennie. Szerencsére volt telefonszám az értesítőn, és ha első két próbálkozásnál nem is, harmadiknál, másnap reggel már felvették. Pénz ellenében ma kihozták a borítékot. Itthon ültem, vártam, el nem mozdultam volna a lakásból. Estére be is fejeztem a munkát.

Rendet raktam a hűtőben. Sosincs ennyire megtömve. Hátratettem a későbbi lejáratúakat, előre az aktuálisan fogyasztandót. Olyan rend lett, hogy behunyt szemmel is megtaláltam, amit kerestem. Persze nem sokáig. Ma reggel nyúlnék a vajért, sehol. Csak a bontatlan mosolyog rám. Kutatómunka beindult, az elcsámborgott vaj megkerült. Igyekeznem kell betartani a rendemet. Nehéz lesz, de remélem előbb-utóbb „rendes” emberré válok.

Tegnap beterveztem a mosást. Írták a cikkek, cseréljük gyakrabban a törölközőt, főleg a kéztörlőt. Nyilván a konyharuhát sem árt. Ezeket szerettem volna, az ajánlott 60 fokban kimosni. (Megjegyzem, máskor is annyiban szoktam.) Addig húztam, halasztottam, (majd, majd, majd) hogy végül elmaradt. Egész nap nem jutott rá időm, ma viszont bepótoltam.

Olvastam, nem elég takarítani, fertőtleníteni is kell bizonyos területeket. Például, a billentyűzetet. De mivel? Flóraszept van, de hát azzal már mégse. Végig böngésztem minden tisztítószerem apró betűjét. Egyik sem volt megfelelő. Hiszen nem vízköves, nem is tűzhely.. Van egy kis maradék pálinkám, jutott eszembe. Minap raktam el a szekrény legmagasabb, legtávolibb sarkába, mondván, sosem iszom ilyesmit. (Mert persze a szekrényben is rendet raktam, ne a konyhapulton üldögéljen a 3 kiló liszt, 1 kiló rizs, olaj, stb.) Széket odacipeltem, pálinkát leszedtem. Kinyitom, megszagolom, összefut a nyál a számban. Hú, de jó illata van! Dehogy használom billentyűkre, inkább majd torokfertőtlenítésre!

Végezetül elmesélem, milyen klassz dolgokkal találkoztam az utóbbi napokban.

A Bridzsakadémián, ahol tanulom a kiváló kártyajátékot, a Tanár Bácsik (így, nagybetűvel!!) napok óta, esténként két bridzsfeladatot küldenek a tanítványoknak. Céljuk: gyakoroljunk, okosodjunk, ne felejtsünk. Olyan kedves, vidám történetbe ágyazzák, hogy az ember, egy bűnténymentes, Agatha Cristie környezetben érzi magát. A súlyos függönyök az ablakon, félhomályossá teszik a szobát, szinte érezni a tea, és a hozzáillő sütemény illatát…Ez nem idézet, ez a hangulatom olvasás közben. A feladatokat megoldani ugyan nem tudom,  de nem baj, holnap jön a megoldás is.

A táncoktatónk vidám videót küldött, hogy szórakozhassunk, miközben tánc helyett itthon üldögélünk.

Szülővárosomban, Nyíregyházán rengeteg ingyenes mozgás lehetőség van a „Mozdulj Nyíregyháza” kezdeményezés keretében. Tegnap kaptam az üzenetet, hétfőtől online foglalkozásokkal várják a mozdulni vágyókat. Jövő héttől, én itt Budapesten, együtt tornázhatok a nyíregyházán tornázó családtagjaimmal! Szuper lesz!

Az előbb pedig a Tankcsapda Debrecenből közvetített livestream koncertjébe hallgathattam bele.

Biztos mások is, sok hasonló programot szerveztek meg, alakítottak ki a mostani embert próbáló helyzetben. Gratulálok a kezdeményezésekhez!

Judit