Évek óta gyűjtögetem az újságokból a finomnak ítélt ételrecepteket. A lakás több részében is rejtőzködik egy-egy kupac belőlük. Néha lomtalanítok néhányat közülük, hisz tudom, úgysem fogom elkészíteni őket soha. Ritkán főzök, és akkor is csak gyorsan elkészülő ételeket. (Például, munkába indulás előtt, reggelizés közben, egy adag tésztát. Túró-tejföl mehet rá, és kész is az ebéd. A leggyorsabb persze, az étteremben azt mondani, kérek szépen egy A menüt. Nyilván ez a legdrágább is.)
A recept gyűjtemény viszont tartalmazott kettő darab kivételt. Az egyik a pizza, azt azért megsütöttem, többször is. A másik pedig a sárgabarackos túrógombóc. A barackos gombócot gyermekkorom óta nagyon szeretem. Számomra azonban a burgonyát megfőzni, meghámozni, krumplinyomóval megtörni,… mindig túl babrás volt. Ezért örültem, amikor rátaláltam a fent említett receptre. Nyomban el is készítettem. Először úgy, ahogy írva volt, aztán némileg egyszerűsítettem.
Eddig mindig sárgabarackkal töltöttem, télen is, mert a mélyhűtőben rendszerint van fagyasztott barack. Ma azonban kipróbáltam szilvával. Finom lett ezzel a töltelékkel is, de azért a kedvenc a barack marad. Következik a módosított recept.
250 g tehéntúró áttörve
180 g rétesliszt
2 egész tojás
100 g lágy margarin
1 csipet só
½ citrom reszelt héja
16 db barack vagy szilva
100 g zsemlemorzsa
80 g margarin (a zsemlemorzsa pirításához)
Az összetevőket robotgéppel összekeverem, majd fél órát pihentetem. (Hűtőbe is lehet tenni a pihenés idejére, én nem teszem.)
A barackok/szilvák közepébe, a mag helyére 1-1 db kockacukor kerülhet. (Nálam marad a mag. Szeretem evés után megszámolni őket, hogy pontosan tudjam, hány gombócot ettem. Gyermekkoromat idézi, amikor komoly verseny folyt a családban, és aki a legtöbbet ette, az volt a győztes.)
Sós vizet forralok, majd kézzel kiveszek egy adagot a túrós keverékből, bevonok vele egy barackot/szilvát, és beleteszem a vízbe. Általában 16 db lesz a fenti mennyiségből. Mikor a gombócok feljönnek a víz tetejére, kicsit még főzöm őket, (összesen 8-10 percig) aztán szűrőkanállal a pirított zsemlemorzsás edénybe szedem. Porcukorral, fahéjjal meghintve tálalom. A legszuperebb. Mindig ünnepnap van, ha ez az ebéd!
