- Fel kéne kelni! - Korai még! Csak fél 9! Különben is szombat van. Olyan jó itt a puha ágyban! … Utálok korán kelni! - Ha-ha! Ne röhögtess! Miért, máskor korán kelsz? Korááánnn? Hánykor is? 5-kor? - Na jó! Sose kelek korán! Most azonban 9-ig még fészbukozom, akár tetszik, akár nem! - Az jó, klassz…
Észrevette az öreget. Egy hatalmas tölgyfa törzsének támaszkodva ült a fűben. Egyik kezén hangya sétált, másikon katica. Látszólag nem zavarta a cirógatásuk. Szája körül egy bosszantó méhecske keringett hangos zümmögés közepette, azonban ez sem izgatta. A nap felé fordult, szemmel láthatóan élvezte…