Tényleg utálni kell 2020-at?
2021. január 04. írta: Judit.P

Tényleg utálni kell 2020-at?

 „Inni fogok éjfélig, hogy elfelejtsem ezt a bolond évet!” jött az üzenet december 31-én kora délután a telefonomra. Megdöbbentem. Fiatalemberről beszélünk, aki talált munkahelyet ebben a zűrös helyzetben, amikor inkább elbocsájtanak, mint felvesznek, tündéri kisgyereke van, és nem hisz a Covidban, tehát, gondolom nem is fél tőle.

Miért is olyan szörnyű neki 2020? Ha egyedül lenne, ha állás nélkül lenne, ha rettegne, szerintem akkor sem 2020-ra kellene haragudnia. 2021. január negyedikén mennyivel lesz jobb a helyzet? Semmivel.

Az évforduló kapcsán több hasonló véleménnyel találkoztam.

unhappy-389944_1920.jpg

Elgondoltam, amennyiben 2020 érző lény lenne, vajon hogy viselné el ezt az utálatot? Nem ő tehet a jelenlegi helyzetről. Ha a testvérem lever egy vázát, majd elfut, anyám bejön és engem vág pofon, mert én állok ott, nem érezném igazságosnak.

Játszunk egy kicsit, jöjjön egy mese.

A fekete hajú, vékony fiatalember céltudatosan haladt a fák felé. A roskatag, barázdált arcú, ősz hajú férfi lassan sétált, vagy inkább vánszorgott az erdő szélén. Látszott, türelmetlenül vár valamit vagy valakit.

- Jó reggelt!

- Neked is! Végre itt vagy.

- Hogy nézel ki? Nem szokás így megöregedni! – csodálkozott az ifjú, végignézve társán.

- Nem szokás, de ez az év nehéz volt!

- Mi történt? Mesélj, mire számíthatok?

- Jött egy vírus, ami sajnos világjárvánnyá nőtte ki magát. Igaz, 2019-ben született, mégis mindenki velem hozza összefüggésbe. Én lettem a fő gonosz, pedig csak rosszkor voltam rossz helyen.

Az nem tűnt fel senkinek, hogy tettem a dolgom. Elmúlt a tél, beköszöntött a tavasz. Virágoztak a fák, kizöldültek a levelek, úgy, mint máskor. Szépen sütött a nap. Igaz, az emberek nagy része mindezt nem láthatta, mert otthon ült félelembe burkolózva a lakásában. „Maradj otthon!” volt a jelszó. Számukra kimaradt a tavasz. De nem én voltam az oka, hanem a vírus!

Gazdasági nehézségek jöttek, amin nem lehet csodálkozni. Mit tehettem? Én maximum álmot küldhetek, ezt meg is tettem. Így üzentem az ország vezetőinek, ébresztő! Segítsetek! Mondhatom, mindez csak félig termékeny talajba hullott. Volt, akin segítettek, de nem az igazán rászorulókon.

Megérkezett a nyár. Javult a helyzet, csökkent a betegek száma. Lehetett nyaralni, utazni, még a horvát tengerpartra is! Sokaknak nem volt minderre pénze, és akadtak olyanok is, akik nem mertek. Számukra kimaradt a nyár. Engem hibáztattak!

Nyíltak a virágok, beértek a gyümölcsök, kalászosodott a búza. Néhány boltban a polcokra friss, hazai eper, barack, szőlő helyett banán került. Talán az kevésbé romlandó. Akadtak emberek, akik nem láttak, nem ettek friss gyümölcsöt. Ez ismét nem az én hibám. Számukra is kimaradt a nyár. Engem okoltak.

Beköszöntött az ősz, kísérte a vírus második hulláma. Hiába a napsütés, a sárguló levelek szépsége, kevesen tudták élvezni.

Ekkor már kezdett nőni a káosz. Mit tehettem? Nem az én dolgom az ország vezetése. Nem vagyok orvos, se kutató, hogy fel tudnám találni az ellenszert. Nem ez a feladatom.

Sajnos szaporodtak a betegek, egyre többen haltak meg. Már kevés volt az orvos, a kórházi férőhely. Kötelező lett a maszkviselés, ami azonban kevés, ha a betegek nem maradnak otthon, dolgozni mennek, utaznak, fertőzik a környezetüket. Márpedig volt ilyen, hiába nézel rám hitetlenkedve!

Romlott a gazdasági helyzet. Nem kaptak segítséget a vállalkozók, nem kaptak segítséget az emberek. Lecsökkent a fizetésük, elbocsátották őket. Én küldtem figyelmeztető álmokat, hiába. Más volt a fontos.

A tél sem hozott javulást. Sokan magukba süllyedtek, begubóztak.

Ahogy közeledett az év vége, egyre bűnösebb lettem, egyre jobban vártak téged, pedig te sem tudsz változtatni, sajnos. Én pedig beleöregedtem a hibáztatásba, szidalomba, hogy nevem mellé már leginkább a káromkodás kapcsolódott!

- És mit tehetek én?

- Most örülnek neked, bíznak benned, ez erősíti őket. A vakcinákat előállították. Van, aki hisz benne van, aki nem. Túl sokat nem tehetsz. Reménykedjünk, hogy az idő ezt is megoldja, ahogy általában sok mindent. Reméljük, minél előbb legyőzik a vírust, és belőled nem lesz bűnbak. Sok szerencsét, 2021! Hozz boldogabb új esztendőt!

PJudit

klee-587484_1280.png

Képek forrása: Pixabay

süti beállítások módosítása