Imádok táncolni! Érdekes, hogy pont ez ugrott be először. Nem gondolnám, hogy a legfontosabb, amit meg kellene említenem magamról, de most már követem ezt az irányt! Kezdem a jó dolgokkal. Mi is az a tíz dolog, amit érdemes tudni rólam?
Igen, szeretek táncolni. Nemcsak otthon, a konyhában mosogatás közben, hanem szervezett keretek között is. Hetente egyszer-kétszer megteszem.
Három éve évfolyam találkozónk volt, amit egy egyetemi bál keretei között tartottunk meg. A zenekar fülbemászó retro zenét játszott. Úgy mentem el, hogy a lábam fájt, és dagadt. Járni alig tudtam, de végig táncoltam az éjszakát. A hepiend az lenne, ha másnapra meggyógyultam volna, de nem így történt. Két nap múlva orvoshoz mentem. Mikor elmeséltem a táncot, a doktornő elég furcsán nézett rám. Gondolatolvasó nem vagyok, de valószínűleg, ebben az esetben ez jobb is volt.
Szeretek krimit olvasni. Egyszer régen, kedvenc színészemmel volt egy interjú a tv-ben. Megemlítette, hogy szívesen olvassa John Sandford krimijeit.
Másnap vonatra várakoztam a pályaudvaron, és nézelődés közben egy könyvárusnál feltűnt az említett író egyik könyve.
Nincsenek véletlenek. Megvettem, és attól fogva az egész család kedvence lett. Szinte minden regénye megtalálható a könyvespolcunkon.
Szívesen kártyázom. Harmadik éve járok bridzstanfolyamra. Otthon sajnos nem gyakorlom, a tankönyvet sem nyitom ki, de az órákon valami tudás azért ragad rám. Jól érzem magam a kártyázók között, és szerencsére nyerni is szoktam.
Sokat sétálok, szobabiciklizem. A mozgás segít kikapcsolódni, elfelejteni a munkahelyi problémákat, és egyéb bosszankodásokat. Nyáron rendszeresen végig ballagok a Margitszigeten, munkából hazajövet.
Kikapcsolódásként tv sorozatokat nézek. Pillanatnyilag a Bűbájos boszorkákat. Túl vagyok már a Mentalistán, a Gyilkos sorokon, Sherlock és Watsonon…
Szívesen megyek moziba, színházba. Azaz, a feltételes mód helytállóbb lenne, mert az utóbbi időben inkább csak szeretnék, de nem nagyon teszem.
Csokoládé függő vagyok. A munkahelyre beérve ezzel kezdem a napot, ahogy mások a kávéval. Na, én annak az illatát sem szeretem. Bezzeg a narancsos csokoládétortáét! Azt igen!
Egy-két kivételtől eltekintve, szinte senkit sem engedek be a lakásomba. Ha csöngetnek, jellemzően nem nyitom ki az ajtót. Idegennek esélye sincs, hogy betegye a lábát!
A barátokkal vagy sétálok, vagy étteremben találkozom. Lehetőleg olyanban, ahol kockás abrosz van az asztalon.
Matematikus és középiskolai matematika tanári végzettségem van. Szoftverfejlesztőként dolgoztam sok-sok éven keresztül. Gyerekeket nem tanítottam, felnőtteket informatikára viszont igen. Mindkettőt szívesen csináltam.
Felnőtt fejjel ismét beültem az „iskolapadba”. Először mérlegképes könyvelői, majd pár év múlva adótanácsadói oklevéllel lettem gazdagabb. Jelenleg könyvelőként dolgozom.
Ki nem állhatom, ha szemetelnek, hogy mindent ellep az utcán a cigaretta csikk. Utálom, ha hiába rohanok a villamos, busz után, ha a metróajtó odazár, ha a vonaton nincs fűtés télen, lefagy a klímától a fülem nyáron, nincs szappan és víz a mosdóban…
Végezetül, de nem utolsó sorban, szeretek írni, és szoktam blogokat olvasni.
Mindenkinek jó egészséget kívánok!
Judit
Képek forrása: Pixabay
