Szinte minden éjjel a tengerről álmodom. Imádom. A morajlását, ahogy a szél tornyozza, csapkodja a hullámokat. Az illatát, azt a kicsit sós, friss illatot. A színét, ami néha élénk égszínkék, máskor pedig haragoszöld, fodros, fehér tajtékos hullámokkal. Nézem, keresem a végét, a túlsó partot de…

Dühös vagyok, (már megint!) Dilemmáztam, írjam-e meg, avagy inkább ne. Vannak-e határok, vagy húzzak-e én határokat. Kell húzni? Velem történt-e vagy inkább a szomszédasszonnyal. Eszembe jutottak Babits Mihály szavai: „Vétkesek közt cinkos, aki néma!”  

Dani, a kis sündisznó, az odú előtt üldögélt. - Anya! Unatkozom! Mit csináljak? - De Danikám! Hogy lehet itt, az erdőben unatkozni! - Unatkozoomm! Nincs kivel játszanom. - Írassalak be az erdei óvodába? Ott van sok kis állat. Biztos nem fogsz unatkozni. - Nem is tudom. Nem ismerem őket. -…