- Anya, az oviban tanultunk karácsonyi éneket, elénekelhetem?

- Halljuk, Danikám!

- Kis karácsony, nagy karácsony. Kisült-e már .. Tényleg, anya, kisült a kalácsunk?

- Persze, kisült. Majd holnap megkóstoljuk, akkor lesz szenteste.

Dani, a kis sündisznó, kinézett az ablakon, és nyomban lelkesen oda is szaladt. Kint nagy pelyhekben lassan hullott a hó.

- Nézd, anya! Esik a hó! De szép! Fehér karácsonyunk lesz! Mesélj nekem a karácsonyról! Ugye kapok ajándékot?

- Biztos kapsz, Danikám! Tudod, a karácsony a szeretet ünnepe, nem az ajándékoké.

- Igen, az óvó néni is mondta. Én nagyon szeretlek titeket!

- Tudom, Danikám!

- Nemcsak a családtagokra kell gondolni. A rokonokra, barátokra is. Az év minden napján figyelmesnek kell lenni. Valójában nemcsak ismerősökkel, hanem mindenkivel.

Észrevenni a másik örömét, együtt örülni vele. Észrevenni, ha valami bántja, megpróbálni segíteni neki. Így szebb lesz az életed. Ne feledd, jónak lenni jó!

Másnap reggel Dani első pillantása a feldíszített karácsonyfára esett. – Vajon mikor került ide? – tűnődött. Kiugrott az ágyból, énekelve körbetáncolta. Majd eszébe jutott a hóesés, és rohant az ablakhoz. Elhúzta a függönyt, és leesett az álla. Kerek Erdőt vastag, fehér, csillogó hótakaró borította. Torkán akadt az énekszó. Az ágak is fehér díszbe öltöztek. Varjú ült a szemközti fán, károgása behallatszott a szobába.

- Gyere Dani reggelizni, aztán kicsit segíts nekem! – szólt édesanyja.

- Mit segítsek?

- Látod, mindent befed a hó. A kis madarak ilyenkor nem találnak élelmet. Itt ez a doboz, körbekötjük piros szalaggal, hiszen karácsony van, teszünk bele magokat, és kiállítjuk az ajtó elé. Megajándékozzuk a madarakat. Apa átment nyusziékhoz, tőlük is kér egy kis eleséget.

- Nézd, apa Varjú bával beszélget! – mutatott ki a kis süni az ablakon.

- Megkéri, szóljon körbe az erdő lakói között, hogy a madarak jöhetnek ide enni.

Hamarosan az ház előtt, a szalagos dobozban várta a madáreleség az éhes madarakat. A kis sün az ablakból nézte, ahogy egyre többen érkeznek, és óriási csicsergés közepette eszegetnek.

Dani figyelte a csipegető madarakat, majd ragyogó szemekkel anyjára nézett.

- Anya, ha nem kapok semmilyen ajándékot, akkor is ez a legtökéletesebb karácsony! Igazad volt, jónak lenni jó!

Mindenkinék békés, boldog Karácsonyi Ünnepeket kívánok!

PJudit