Múltkor sérelmeztem, hogy láthatatlan vagyok.  (Elolvasható: itt ) Valaki, valahol meghallhatta. Feltámadt egy titokzatos szél, fújni kezdett, és hatására a felhő, vagy köd, esetleg füst, ami eltakart az emberek szeme elöl, oszladozik. Meglepetésemre, láthatóvá kezdtem válni.

Olvasok egy könyvet, ahol az 50 éves hősnő elmeséli, hogy a válása után az addig hordott, megszokott ruháit otthagyta a régi lakásban, és új, élénk színűeket vásárolt magának, mert nem akarta, hogy az emberek átnézzenek rajta.