A fiatalember a buszmegállóba várakozott. Még csak öt óra volt, de már sötétedett.
- Az ősz örömei – konstatálta, majd feltette kapucniját a tétova esőcseppek ellen, amik mintha nem tudták volna eldönteni, tényleg leessenek-e?
- Vajon véletlenül van a megálló a kapu előtt? – elmélkedett.
