- Anya, anya, gyere, siessünk az oviba! Tudod, ma jön a télapó!
- Indulhatunk!
- Ugye, én is kapok ajándékot? Az óvó néni azt mondta, a jó gyerekek kapnak, aki nem volt jó, az csak virgácsot. Én jó voltam?
- Igen, Danikám, te jó voltál. Azt gondolom, a télapó mindenkinek hoz ajándékot, legfeljebb aki néha rossz, az lehet, hogy kap virgácsot is.
A kis süni szinte futott, minél előbb odaérjenek az óvodába. Anyukája alig tudott lépést tartani vele. Mikor megérkeztek. Dani villámgyorsan elköszönt, és rohant be az épületbe.
Tíz órakor csengettek. Megérkezett a várva-várt vendég. A kis állatok megilletődve, csendben ültek, mikor lenyomódott a kilincs, és lassan nyílni kezdett az ajtó. Télapó belépett, vállán egy óriási piros zsákkal, amit hangos sóhajtással letett a földre, maga mellé. Magas, barna mackó volt, fehér szakállal, fehér prémmel szegélyezett piros ruhában.
- Szerbusztok gyerekek! Én vagyok a Télapó! Örülök, hogy itt lehetek nálatok!
Az óvodások csodálkozva néztek rá. Medvét még sosem láttak, Kerek erdőben nem éltek mackók. Sőt, ilyen óriási állat sem. A nyulak óvatosan hátrébb húzódtak.
Óvó néni mosolyogva szólt,
- Köszönjetek a Télapónak!
- Jó napot kívánunk, kedves Télapó. – hallatszott halkan, innen-onnan.
- A magas fenyvesek közül jöttem. Óriási volt ott a hó, szánnal indultam. Igyekeztem, hogy időben ideérjek. Aztán, ahogy közeledtem hozzátok, képzeljétek, egyszer csak eltűnt a hó. Ott álltam a szánommal, és nem tudtam, hogyan jöjjek tovább. Akkor, meglepetésemre, megállt mellettem egy taxi. Felajánlotta, hogy elhoz idáig. Így sikerült időben ideérnem.
A kis állatok mosolyogni kezdtek. Elképzelték a hatalmas Mackó-Télapót, a nagy zsákkal, bezsúfolódva egy taxi hátsó ülésére.
- Énekeljük el a dalt a télapónak, amit tanultunk! – javasolta az óvó néni, és rögtön el is kezdte, tiszta, csengő hangon:
- Télapó itt van, …
Az óvodások először csendben ültek, majd a bátrabbak csatlakoztak az óvó néni énekéhez. A refrént azonban mindenki teli torokkal fújta:
- Zsák, zsák, teli zsák, piros alma, aranyág…
Mikor befejezték, Télapó neki látott kibogozni az óriási zsákot, majd mosolyogva kivett egy nagy csomagot belőle.
- Azt hallottam, ebben az óvodába csupa jó gyerek jár, így mindenki kap ajándékot. Virgácsot nem is kellett hoznom. Na, nézzük, mit rejt az első? Úgy látom, káposzta van benne. Kié lehet?
- Enyém lesz, mek, mek! – szólalt meg boldogan a kecske. Elkezdődött a csomag osztás.
Dani is megkapta az almákat tartalmazó piros zacskóját. Örömmel bontogatta.
Mikor kiürült a zsák, az óvodások elénekelték a „Hull a pelyhes fehér hó,…” kezdetű dalt búcsúzóul, majd elköszöntek a Télapótól.
Mindenki elégedett volt az ajándékával, csendben eszegettek, óvó néni pedig mesélt nekik.